A görög konyha remeke a Gyros. A függőlegesen forgó nyársra rátűzött hússzeletek egész nap forognak és egy nagy karddal szelik le belőle mindig azt a réteget, amely már szép pirosra sült.
A hasábburgonya alakú húscsíkoknak a négy közül az egyik oldala ropogós, a másik három pedig puha. Nyelvi összefüggés: a görög gyro, gyros forgást jelent. A hasonló égövi, de teljesen más alapokon nyugvó kultúrájú török konyha "döner kebab"-nak nevezi. Az olasz nyelvben girare jelenti ugyanezt. Mindenesetre a világban a "gyros" név terjedt el.
Az eredeti gyros birkahússzeletekből készült - és kétségkívül ez volt az eredeti - , manapság azonban, főleg Nyugat-Európában sertés, borjú, illetve pulykahúsból készítik. Megváltozott a hőforrás is. Eredetileg a forgó hús mellett egy vaskosárban faszénparázs volt, melyet felülről pótoltak, alul pedig salakoltak. Manapság már a gázfutésű, illetve elektromos fűtésű gyros sütők vannak divatban. A hajdani kard szerepét is átvette már az elektromos fűrészkés, mellyel erőkifejtés nélkül lehet lenyesni a megsült rétegeket.